Várok rád
Csak várok
Hallgatom a csendet, amíg várok
Állok az esőben
Rád gondolok
Ázok, elázok
Beütnek a felesek
Boldog vagyok
Boldog vagyok, hogy nem vagy itt
Nem láthatsz így
Nem láthatsz boldogan
Fekszem
Fekszem az ágyban
Forog a világ
Forog a plafon mint az eszterga tokmány
Közelít felém
Húz, hajamat befogván
Nem enged el
S én sem tégedet
Örökké itt vagy
De nem láthatsz engemet
Nem láthatsz boldogan
Nem láthatsz részegen
Nem láthatsz okosan
Nem láthatsz éberen
Még érzem illatod a papíron keresztül
Érzem érintésed
Gondolataid tolladon keresztül
Jönnek és jönnek
Meg nem állnak még
Jönnek és jönnek
Sorban egyenként
Könnyek hullanak, mint fának levele
Könnyek hullanak, halott kis pechesek
Kiömlik a folyó, átszakad a gát
És csak annyit bírok mondani: Vát de fák iz láv?1
Hiszek egy Istenben
Hiszek egy hazában
Hiszek egy érzésben
És minden hazugságában
Hiszek egy Urunkban
Hiszek egy Vikiben
Hiszek, mint a pink láthatatlan unikornisban
Mint a szcientológiában
Mint végzetben
Mint az egyetlen igazságban
Hogy a válasz nem létezik
Hisz a kérdést sem ismerik
Hiszek egy hazában
Min Veled osztozok
Világunk alternatív valóságában
A szerelem szar
Lámúr szé merdik2
Mégsem tagadhatom, kísért
Mint nekromorfok magányos éjszakán
Ha csak nem éppen zombi-lázadás ami odakint folyik
Hangosak
Hangjuk agyért kiált
Nekik nincs, így vár és kivár
A tökéletes pillanatban lecsap és elveszi
A szíved rabolja el
S el nem engedi
A fal fehér, az arcom sápadt
Mondhatni falfehér
Vörös a vér
Dobog a szív
Nyomja a vért és tolja kifelé
Nem mozdulok
Csak bámulok
Bámulok a falra
Bámulok a vérre
Bámulok a képre, mit magam előtt látok
És játszok a vérrel
Rajzolok és nevetek
Míg el nem sötétedik
Rajzolok és nevetek
Míg napom le nem nyugszik
Túl az óperencián
A horizonton
S el nem hozza magányos éjszakám
Kopp-kopp
Ki az?
Nincs szerencsém
Megtaláltak
S eltűnik a vér
Engem meg visszazárnak
"...And so shall we begin." The voice of Mr. Soft echoed from the lecture hall's faraway walls. The auditorium was scarcely populated, students sat far and wide, as it is customary during a pandemic, which meant that the professor's question were answered by more scalps than usual. Sleeping in classes were not unheard of, but when you take away the possibility of misbehaving, one cannot make matrix arithmetic interesting enough for the masses to keep them awake...
it's been a while I've written a real one of these
not that anyone would read it
Even though I have only published a couple of short stories that are, quite frankly, most likely to be no more than "early tries", nowadays I fancy myself as a writer and as such, I look at the world in a different way than before. Of course, as you can see, I have written novellas (or "short stories" if we want to stick with English terminology), but they were...
I was playing with my cat after feeding her, when I felt a small breeze from behind. I did not think much of it, the windows were open on both sides of the room; must have been the wind outside, I thought, but my cat looked there and her eyes were fixated on something. I turned around, expecting nothing out of the ordinary, alas I saw a...