Mélyen tisztelt jótevőm!
Sajnálatos módon a hetek óta tartó levelezésünk során máig nem derült ki számomra, vajon miféle Lord vagy Lady venné a fáradságot és használná fel kapcsolatait azon önös cél érdekében, hogy segítséget nyújtson eme kegyvesztett léleknek. Jóllehet, több kérdésem van, mint válaszom, mostanáig nem éreztem szükségét a változásnak. Ezúton szeretném ismételten megköszönni mindazt, amit értem tett vagy tenni szándékozott.
Ahogy bizonyára tudomására adták, egy olyan helyen vagyok kénytelen napjaimat eltölteni, hol még a falnak is füle van; mérhetetlen szerencsémre az enyém fél fülére süket. Nem kell elszenvednie azon bűnök zajait, melyeket napjában többször is elkövetek. Férfiak és asszonyok jönnek s mennek szobám rejtekében, kihasználva annak legjobb tulajdonságait és lakója fékezhetetlen vágyait. Emígyen úgy hiszem, érthető volt kételkedésem szándékait illetően. Balszerencsés módon érzéseim ellenére sem tudtam tartani Öntől, hisz azt Ön is jól tudta, számomra már nem létezik lefelé vezető út.
Időnként alkalmi szeretőim ölelő karjaiban alkalmam nyílik tájékozódni a nagyvilág történéseiről. Megtudtam, hogy a köznép miként nevez engem: a kegyevesztett asszony. Eme név szerintük kellően tömören és egyértelműen összefoglalja ellenérzéseiket irányomban csak úgy, mint félelmüket. Bár nem értem okát, megnyerőnek találtam ezen elnevezést, számomra ez az emlékeztető, innen már csak felfelé vezet út. Fel az alföld kietlen pusztaságai elől, fel dombokra, mik később hegyekké válnak. Tán még emlékezik terveinkre, a hegyi kunyhóra a semmi közepén és a burokrácia súlyos láncait levervén felépítenénk egy új társadalmat, mely ezúton nem az előző maradékából született volna meg.
Bizakodón tekintettem eme álomra, melyet volt szerencsém Önnel megálmodni. Azonban legnagyobb sajnálatomra, egy meg nem nevezett közös ismerősnek köszönhetően kaptam egy jobb ajánlatot. Így nem kizárt, Ön már eltávozik az élők sorából, mire megérkezik levelem, ellenkező esetben érdemes lenne ellenőriznie végrendeletét.
Amennyiben módomban áll, természetesen véghez viszem idealista vágyunkat a nyugodt élet reményében, ha másért nem is, de az Ön által keltett tiszteletből. Még egyszer és utoljára kérem, bocsásson meg tetteimért. Be kell látnia, nem adatott számomra választási lehetőség, habár nem is lett volna rá szükség.
A legnagyobb tisztelettel és szeretettel
Lady Rose, a kegyevesztett asszony
Lil' Jesus is coming to the town.
And he have brought some gifts for us!
But there was a wee bit
O' misunderstanding,
Because he bought the "Gift" in Germany..
Visszatértem! Dschorsaanjo's back! o moku e moku Kamala
mi nasa, la sina nasa, la mi mute li musi e kalama...
Szerettem egy lányt annó.
Úgy hittem boldog voltam akkor,
de jött a sors és közbeszólt,
nem tudtam, de éreztem,
hogy valami változott.
A világunk változott.
Más lett a hely, más a pozíció,
más a forgás sebessége, más az ember egészsége,
más a légkör, más a nyomás,
érzem már, 'hogy feszül a dobhártyám.
Más a rezgés, más a hullám,
remeg a hangszál.
Túl sok a basszus, túl halk a gitár,
diszharmóniában játszák a Bohém Rapszódiát,
ez így nem működhet tovább...
This post is in Hungarian! Please don't worry, I'd be writing it in English if it was about things that I activaly do in English. But this happened to be one of the very few exceptions that heavily language-dependent (at the moment at least)
Nemrég feltöltöttem a Szerettem őt új verzióját, valamint az eredeti "végleges" verziót. De mi vezetett ahhoz, hogy újra fel kelljen töltenem egy verset, pedig még a cím se változott?
Szerettem egy lányt annó.
Úgy hittem boldog voltam akkor,
de jött a sors és közbeszólt,
nem tudtam, de éreztem,
hogy valami változott.
A világunk változott.
Más lett a hely, más a pozíció,
más a forgás sebessége, más az ember egészsége,
más a légkör, más a nyomás,
érzem már, 'hogy feszül a dobhártyám.
Más a rezgés, más a hullám,
remeg a hangszál.
Túl sok a basszus, túl halk a gitár,
diszharmóniában játszák a Bohém Rapszódiát...