Tisztelt Drága Hölgyem,
Azért írok Önnek,
mert eljött a pillanat,
mikor a szívem megszakadt.
Mármint az Öné meghasadt
egy másik úriember alatt, kinek kardjába dőlt...
Ezt mindenekelőtt magam miatt rakom csak ki ide, szép emlékek fűznek a szöveghez.
Fél évvel ezelőtt egy nagy nulla voltam,
de mára már én is konvergáltam az egyhez.
Régen még nem tudtam megnevezni az utamat,
talán majd egy pipacs elvezet a végtelenbe.
This is a translation of ByAlex's Kedvesem (Hungary's Eurovision entry in 2013).
tenpo ni la mi jo e
meli mi taso, meli mi.
ona li pona mi
li pona tawa mi tan ni:
ona li ken pali e
ala ike tawa mi.
mi toki e
ni: musi ni li pona a
tawa mi!
jan mute li pilin e ni: meli en mije li wile
olin e ante. taso mi toki e ni: tan seme?
jan mije li ken ala olin e mije anu seme?
jan li lukin ike, la jan sewi li pilin ike...
tenpo pimeja li kama,
la sina ken pake ala.
tenpo pimeja li kama,
li sama tenpo pi waw' ala.
ale li lape li supa.
ale li pini lil' e unpa.
ale li pona tawa ante pi 'na.
taso tenpo li jo e pimeja.
This is a translations of G.R.R. Martin's Hands of Gold (from A Storm of Swords).
tan luka suno li lete a!
taso luka melil' seli.
tan luka suno li lete a!
taso luka melil' seli.
A mai témánk nem más, mint a
szerelem.
Love.
Amour.
olin.
Liebe.
Jó mi?
Hát nem.
Sziasztok.
Nem vagyok, csak tudatlan halandó.
Félek, hogy egy kórságtól szenvedek,
meglehet szerelmes vagyok.
De mégis kibe, hogyan, mikor?
Érzem, mintha levitálna szívem,
súlytalan' lebegne testem ürességében.
Őt szeretem, vagy a másikat?
Vagy az ideát, hogy "mi lenne ha?"
Szerettem egy lányt annó,
úgy hittem boldog voltam akkor.
De jött a sors és közbeszólt,
nem tudtam, de éreztem,
hogy valami változott.
A világunk változott.
Más lett a hely, más a pozíció,
más a forgás sebessége, más az ember egészsége,
más a légkör, más a nyomás,
érzem már, 'hogy feszül a dobhártyám.
Más a rezgés, már a hullám,
remeg a hangszál.
Túl sok a basszus, túl halk a gitár,
diszharmóniában játszák a Bohém Rapszódiát...
Állok a réten
Várok a régen
Réges régen megtörtént csodára
És nem látok, csak végtelen odákat
A fákról, a térről, a kövekről, 'kutakról
De nem látok a közegtől
Nem látok az utókor
Reményét nézem és ő is lát még
Lát, néz és nem ért
Ki ez a rém?
Mi ez a lény?
Mi ez, egy förtelem?
Ki, ha nem én?...