"...And so shall we begin." The voice of Mr. Soft echoed from the lecture hall's faraway walls. The auditorium was scarcely populated, students sat far and wide, as it is customary during a pandemic, which meant that the professor's question were answered by more scalps than usual. Sleeping in classes were not unheard of, but when you take away the possibility of misbehaving, one cannot make matrix arithmetic interesting enough for the masses to keep them awake...
I was playing with my cat after feeding her, when I felt a small breeze from behind. I did not think much of it, the windows were open on both sides of the room; must have been the wind outside, I thought, but my cat looked there and her eyes were fixated on something. I turned around, expecting nothing out of the ordinary, alas I saw a...
They were sleeping when the lights came through their window. They were not blessed with great wits or the gift of logical thinking. What they were given was great eyes instead: they had a condition called abnormal tetrachromacy, which meant that they had limited infrared-vision. When I learned about it from them I, as I have been always fascinated by colors and color deception, had to ask...
This is chronologically the first short story I publised in English, even if it wasn't the first I began writing.
Days have turned into nights that then turned into dawns and days again countless times since I saw L'amore d'Agna. It was the truest form of love, the purest source of happiness, yet there are no evidence that it ever existed; all I know is based on observations and experience, not on the nowadays preferred written way...
Posted on 14th of June, 2020, just after Light in the dark
tenpo mun mute la pata Kowaki li tawa. tenpo ni la ma ona li ma pi ona ala. utala li kama tawa ma ni. tenpo ale la jan mute li wile utala, la jan li lukin tawa tan. ona li kama jo e tan, la ona li kama alasa. jan pi ma pi wile pi jan utala li ken ala pake li ken ala utala. jan utala li utala e jan pi utala ala.
Üdvözlök mindenkit ezen a csodálatos, napsütéses napon! Mint azt sokan tudják nagy port kavart a hír, miszerint a Pear vette át az SS (Simulation System) feletti irányítást, ezzel gyakorlatilag teljhatalmúvá téve magukat. A korábbi vezetők, miután visszatértek közénk elhagyták a MacroHardot és elfogadták a Googol ajánlatát, így jelenleg az Arany középút projekten dolgoznak, mely a jelenlegi két legnagyobb rendszer közti rugalmasabb átmenet létrehozásán dolgozik. Legújabb információink szerint épp most léptek be a Googol főhadiszállására, kapcsoljuk helyi tudósítónkat...
Állítólag már elállt az eső kint, bent azonban továbbra is komor volt a hangulat. E hónap 13. napján (pénteken), két merőben eltérő politikával bíró cég képviselői ültek a semleges zóna irodaépületének 4. emeletén, ahol az évtizedes ellentéteiket próbálták meg elsimítani több, de inkább kevesebb sikerrel. Az egyik oldalon fekete öltönyös úrak és egy hölgy foglalt helyet szintén fekete nadrágkosztümben, míg a másik oldalon egy kizárólag nőkből álló képviselet helyezkedett el, látszólag mit sem törődve a takarékos helykihasználással...
Mélyen tisztelt jótevőm!
Sajnálatos módon a hetek óta tartó levelezésünk során máig nem derült ki számomra, vajon miféle Lord vagy Lady venné a fáradságot és használná fel kapcsolatait azon önös cél érdekében, hogy segítséget nyújtson eme kegyvesztett léleknek. Jóllehet, több kérdésem van, mint válaszom, mostanáig nem éreztem szükségét a változásnak. Ezúton szeretném ismételten megköszönni mindazt, amit értem tett vagy tenni szándékozott.
Gyakran megesik, hogy a létezés értelmén és lényegén gondolkozok. Látszólag -- legalábbis az enyém -- értelmetlen. Kézről kézre adnak mindenféle bizsuért, minek nem fogják hasznát látni életük során. Nem csak én vagyok ezen a sorson; sokunkkal bánnak így. Születésünkkor kaptunk egy számot, látatlanban határozták meg jövőbeni értékünket, mikor még ismeretlenek értékeink és jellemvonásaink. Miután ez megtörtént, kedvükre formálták kinézetünk, matériaként tekintettek reánk...
Újabb vonat út Sehonnából Semmibe, pedig tegnap jöttem csak Semmiből Sehonnába. Nem volt egy különösebben izgalmas vagy eseményekkel tellő út, mégis überelte mai utazásomat -- gondolta Zoey, majd ránézett órájára, negyed nyolc volt, este. -- Nyáh, még három óra! -- Ezen információ hatására, mik ki is mondattak, bármely egyéb helyzetben megvető, de mégis helyeslő tekintetek vették volna körül őt, most azonban ez elmaradt...